::XXI. század? vagy középkor? Hmmm...
Kezdem ott, hogy február elsején akkorát estem, mint egy ház. Be az árokba, és rám borult a bringa. Hárman is látták, de amire oda jöttek, már kimásztam. .. Aztán pár nap múlva kezdet fájni itt, ott, amott… majd hétfőn elmondtam az orvosnak, aki azonnal elküldött szakrendelésekre. Betegállományom nem kis felfordulást okozott a munkáltatómnak, de mégis csak az egészség az első! Nem? De, ez nem is lehet vita. Szerencsére semmi komolyat nem találtak, de ez nem kis herce húrcába került.
Itt, a XXI. Század elején így fest a Budapest közeli (Nagyon közeli!) élet:
/ innen távolsági busz a szakrendelésre csak naponta 5 xör megy, ebből csupán egy közvetlen, a többi átszállásos. Átlagos várakozás a másik buszra 30-40 perc. – vissza felé még rosszabb a helyzet, mert az utolsó járat 16.05 kor indul ide, ha azt nem éred el, akkor megszívtad!, persze így is át kell szállni. A teljes távolság pedig összesen 10km!, de ha a közvetlen járattal mész az 305.-/út, átszállással pedig 2 x 245.- = 490.- / egy út!
/ a rendelőben bárhova mész, regisztrálni kell a földszinti kartonozóban. Átadod a beutalót, és mindent bepötyögnek a számítógépbe. Azt, hogy mennyien vannak előtted, nem tudják megmondani, de azt jó hangosan igen, (hogy a mögötted álló is hallja) hogy ahova mész, az melyik rendelő, és hol van. Ha megtaláltad a szakorvosi várót, fogalmad sincs, hogy mennyien vannak még előtted, de annak sincs értelme, hogy időpontot kell kérni sok helyre, mert a legritkább esetben se hívnak az előre megbeszélt időpontban! Én fél2re mentem időpontra, de akkor még a 12-re rendelt beteget sem hívták be! Én szerencsésen negyed 4kor jutottam be.
/ ha már behívtak, akkor ott üldögélsz még az öltöző kuckóban, és végighallgatod az előtted bent lévő beteg vizsgálatát, és teljes kórtörténetét. Nagyon megalázó! Különösen annak, aki az orvosnál van éppen, mert rajtad keresztül kell kimennie a rendelőből. Nem viccelek! Így történt! Ez mindenhol így van, de például az angiológián egyszerre 10 embert hívtak be egy olyan szobába, ahol 1 szék volt! Onnan már egyesével a vizsgálóba, de az ajtó nyitva maradt, és a kintiek mindent végighallottak. Ez kérem Európa! Magyarország! Gratulálok!
/ többször kellett mennem, mert első alkalommal az egyik orvos elküldött laborvizsgálatokra, viszont másnap a másik kitalálta, hogy ezek édes kevesek, kell még további vizsgálat is. Tehát ismét labor, de oda csak reggel lehet menni, így a harmadik napon is ott kezdtem. …
/ egy kivizsgálás = 3 út = 3x980.- ! Hozzá kell tenni, hogy az egyik orvos csak hetente kétszer két órát rendel, 14.00 – 16.00-ig., de fél3kor még nem érkezett meg. A másik minden 2 beteg után elment rágyújtani. Stb. stb. Az már hab a tortán, hogy a szakorvos visszavár a labor eredményekkel, de csak ha időpontot kérek. Időpont pedig kb. 2hét múlva lesz!
- mesélte ott egy néni, hogy az ősszel elesett, és a sebészetre akart menni. Közölték vele, hogy 3 hét múlva jöjjön, mert sokan vannak. Azt mondta, hogy ő addig nem mozdul, ameddig nem nézi meg orvos, mert ő most esett el, most fáj a lába, és nem 3 hét múlva! A rendelés végén utolsónak behívták, - ott ült 4órán keresztül, - majd elküldték röntgenbe, és kiderült, hogy eltört a bokája…
/ ebben a kalamajkában csak az volt a jó, hogy minden alkalommal megcsodáltam a környék összes őzikéjét, szarvasokat, vaddisznókat és vadnyulakat, mert dacolva a téllel, az úthoz egészen közel bóklásznak, keresgélnek a szántóföldön. Megszokták az autókat, a buszokat, már felénk sem néztek. Több ragadozó madarat is láttam magas fákon, oszlopokon, sőt még egy bagoly is ott figyelt egy útszéli fán! Viszont egyre több a varjú, és ez a tavasz rohamos közeledtét jelzi! :-)